Társasházi percek - Podcast kivonat – Andrea Osvart

Társasházi percek - Podcast kivonat

Osvárt Andrea

2022. november 17

A Társasházi Háztartás szaklap kéthetente jelentkező magazinműsora, aktuális társasházi témák, problémák, társasházkezeléssel kapcsolatos kérdések és válaszok első kézből, szakmai beszélgető partnerekkel.

Kérdező: Bodnár Csaba. 

 

2022.10.11. epizód:

 

-Szép napot mindenkinek! Bodnár Csaba vagyok, ez pedig itt a THT podcast. A mai epizódban egy nagyon izgalmas interjú alany van itt velem a stúdióban, a frissen megalakult TSZOE (Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete) elnökével, Osvárt Andreával fogok beszélgetni az egyesületről, annak céljairól, illetve valószínűleg nagy általánosságban a magyarországi társasházak helyzetéről. Szervusz Andrea! 

 

-Szia Csaba! Köszönöm a meghívást! Mindenkit köszöntök szeretettel!

 

-Egy ideje már lehet tudni rólad, hogy a Társasházak világa egy picit beszippantott téged. Hogyha nem túlzás azt mondani, azért fogalmazok így, mert nyilván kell egy jó adag lelkesedés ahhoz, hogy valaki ezzel foglalkozzon most, 2022 ben Magyarországon. A társasházi Számvizsgálók Országos Egyesülete viszont egy új dolog, de szerintem ne ezzel kezdjük most a beszélgetésünket, hanem azzal, hogy hogyan kerültél a társasházkezelés világába.

 

-Hát lehet lelkesedésnek nevezni, vagy elkeseredettségnek, vagy kilátástalanságnak, mert szerintem minden jó olyankor szokott elindulni, amikor valami probléma, vagy hiány van, amikor valami nem működik jól. Nálam is ez történt: Húsz év után visszaköltöztem ugyanabba a házba, lakásba, ahol egyetemistaként is éltem, és szembesültem a súlyos problémákkal, és úgy éreztem, hogy valamit tenni kéne. Elmentem életem első közgyűlésére. (2019-ben), és nem is gondoltam volna, hogy az életem ott akkor ilyen fordulatot fog venni. Akkor még nem is tudtam, hogy mit jaz, hogy SZVB újraválasztás. Ez volt napirenden, de akkár én még azt se tudtam, mi az, hogy napirend. Akkor ott, 2019 ben, a megszólalásaimnak köszönhetően egyből számvizsgáló elnöknek választottak én meg néztem jobbra balra, hogy jó, de majd elmondjátok ugye, hogy mit kell csinálnom? Most 2022 októbere van, eltelt három és fél év. És azóta sem csappant a lelkesedésem. Rengeteg a teendő, rengeteg a feladat, de én nem vagyok belenyugvó típus, hanem felvettem a kesztyűt, feltűrtem az ingujjamat, elvégeztem a társasház kezelői tanfolyamot, majd utána az ingatlankezelő OKJ-t is, és így szép lassan rájöttem, hogy nekem ez tetszik. Tulajdonképpen én élvezem, mert komplex és változatos. Nagyon sokat tanulok belőle a mai napig, és úgy érzem, hogy hogy tudnék új színt vinni a piacra. Ezzel az egyesülettel, a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületével, amit megalapítottunk.

 

-Nyilván nagyon érdekes egyébként, hogy gyakorlatilag tényleg egy délután alatt is nagyon meg tud változni egy embernek az élete. Én elég sokszor hallom a társasházkezelés kapcsán azt, hogy a közös képviselőnek mi a dolga, azt még úgy szo-szo értik az emberek, de hogy ki ellenőrzi a közös képviselőt? Egyébként mi az a számvizsgáló bizottság? Mindenhol van, de hogy ezek mennyire voltak meg itt a tulajdonostársak fejében? 

 

-Részben voltak meg, mert volt egy elődöm, aki közgazdász és eléggé benne volt, és ő is nagyon lelkesen csinálta ezt előttem egy jó darabig. Az SZVB ellenőrzi közös képviselőt, de nincsen döntési joga. Ott akadt el általában a dolog, hogy hát az SZVB hiába látja a hiányosságokat, és jelzi a lakóknak, ettől még semmi nem változott. Akkor jöttem én, aki azt mondtam, hogy jó, de a mulasztásnak és hanyagságnak legyen következménye, akkor mentsük fel a közös képviselőt, ha folytatólagosan nem végzi jól a munkáját a mi pénzünkön. Akkor ez a mi bénaságunk tulajdonképpen, ha megengedjük továbbra is garázdálkodni, és ez a felelősségvállalás, mint új szemlélet. Ez átfordította a dolgokat.

 

-Azt említetted nekem már itt az interjú előtt is, hogy te a digitális kommunikációs eszközöket előszeretettel használod. Ez egyébként szerinted a társasházkezelésen egy kulcs lehetne? Mert amennyire én tapasztalom, hát a digitalizáció tekintetében ebben is kicsit el vagyunk maradva. 

 

-Sajnos nagyon el vagyunk maradva, pedig annyira jó eszközök vannak, amiket lehet használni. És igazából egy első ismerkedés egy új platformmal, egy új applikációval, egy új telefonnal, az is mindig nehézkes, de ezek általában elég felhasználóbarát dolgok, és hamar megtanulja az ember. Az én társasházamban is bevezettünk egy felhő alapú társasházkezelő szoftvert, ebben könyvelünk. Most már mindenkinek van jelszava, be tud lépni, nem mondhatja, hogy nem tudta, hogy tartozása van, illetve különböző hozzáférési jogosultságok vannak beállítva, hogy ki mit lát. Ez nekem megkönnyíti a munkát tehát időt szabadít fel. Az idő pedig pénz. Van a háznak pl. email címe is arra az esetre, ha mondjuk ne adj isten, megint új közös képviselő jönne, a levelezés a házé. Hányszor hallunk olyat, hogy nincsenek meg bizonyos levelek, dokumentumok. Ma már ez megelőzhető. mik sokszor nagyon fontosak lennének később utólag, hogy előkerüljenek. De csináltam weboldalt is sk. Az sem egy bonyolult dolog: három menüponttal egy egy társasházi weboldalt csinálni, és ezt azért tartom jónak, mert a blog bejegyzésekben mindig leírom, hogy abban az évben milyen felújítás történt. Tehát ha például jön egy új tulajdonos, és vásárlási szándékkal felmegy a honlapra, látni fogja, hogy 3 éve tetőszigetelés volt, 2021-ben elektromos hálózat felújítás stb. (Ezt hozzáteszem, saját zsebből fizetem évente jótékonysági alapon a háznak, hiszen a ház nem kérte). De jó példa és iránymutatás lehetne más házaknál is, hiszen nagyon sokszor az információ hiányából erednek a konfliktusok, a problémák, és hogyha mindent egy helyre föl tudnánk tenni és gyűjteni, elérhetővé tenni, akár az önkormányzat is rámehetne a weboldalunkra. És láthatná, hogy márpedig ez a társasház nem gazdátlan, itt van valaki, aki erre odafigyel, úgyhogy például pályázatoknál el tudnám képzelni, hogy előnyt élvezzen egy aktív társasház. Nem mi vagyunk amúgy az egyetlenek egyébként, láttam más társasháznak is van. Nem vagyunk mi ebben ilyen úttörők, de azért ritka.

 

A honlap pl. rámutat egy belső kommunikációs felületre, ami zárt, tehát csak a tulajdonosok látják. A belső kommunikációs felületet én falnak hívom (valójában google groups), tehát elektronikus / digitális hirdetőtábla vagy faliújság, ha úgy tetszik, amire azért van nagy szükség, mert nagyon sokan nem élnek helyben, vagy simán elmennek a folyosón a hirdetőtábla mellett, és nem nézi meg a postaládát. Viszont az e-maileket nézik. Ráadásul itt visszakereshető minden, hogy hogy épülnek egymásra a folyamatok, hogy miért kellett tavaly megszavazni a hitelt ahhoz, hogy idén abból a pénzből önrészt tudjunk felmutatni egy pályázatnál. 



-És akkor innen jutottunk el a Társasházi Számvizsgálók Országos Egyesületéhez. Honnan jött az ötlet? 

 

-Nem volt hasonló szervezet itthon, aki ellátta volna ezt az érdekképviseletet. Én nem tudok róla. Az igény onnan jön, hogy sokszor felmerül ez a téma baráti körben, és mindig kiderül, hogy nem csak nagyon sok ember él társasházban, de a legtöbbnek problémája is van valamivel a társasházban. Legtöbb esetben a társasházkezelő vagy a közös képviselő nem él helyben, viszont a Számvizsgáló csak a Tulajdonos lehet, tehát innentől kezdve a tulajdonos jobban érdekelt és jobban lehetne a motorja ennek az egész működésnek, mint maga a közös képviselő. És most nem elvenni akarok senkitől hatásköröket. Csak azt akarom mondani, hogy ha valaki jobban benne van, vagy jobban anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy egy felújítás megvalósuljon, vagy ne szakadjon le a födém, vagy ne legyenek csőtörések, mert az az övé, akkor ez a tulajdonosi szemlélet. Ez segítheti a közös képviselők munkáját, hiszen aki helyben lakik, vagy tulajdonos, ő tudja felhívni a figyelmet jobban a hiányosságokra. Nincsen statisztikám arról, hogy hány közös képviselőnek van jó viszonya a számvizsgáló okkal, és hánynak nincs. Hallottam ilyet is, olyat is, hogy valaki nem hagyja, hogy bele dumáljanak a munkájába, vagy nem hagyja, hogy irányítsák úgymond. Én pl. nem irányítom a közös képviselőt, hanem mi mindent megbeszélünk. Tehát mi egymást nagyon jól kiegészítjük már három és fél éve és ez egy nagyon jó együttműködés. És például a második kerületben most zárult le a társasház program, a Margit-negyed programja, ahol kísérleti jelleggel négy házat mentoráltunk. Az volt a kifutása ennek, hogy mindegyik házból volt egy-egy zászlóvivő aktív lakó / tulajdonos, aki úgy érezte, hogy valamit csinálni kéne, de egyedül kevés vagyok ahhoz, hogy változást érjen el, és ezeket az embereket egy picit megtámogatva annyira fantasztikus dolgok sültek ki és és elindultak a közösségek a közös gereblyézéstől a mosókonyha dekorálásig, hogy csak néztünk. A programok közben meg tudták beszélni ügyes bajos dolgaikat és a ház ügyeit. Én ezt sokkal hasznosabbnak tartom, mint évente egy közgyűlést tartani, ami pont arra elég, hogy ledaráljuk a napirendeket, de többre nincs lehetőség. És általában az is történik ilyenkor, hogy a felgyülemlett negatív érzelmek jönnek ki, és a rosszhiszeműség, rossz szájíz, rossz hangulat, a veszekedés. Legalábbis én sok ilyen közgyűlésen voltam, ahol csak az elégedetlenséget tudtuk végighallgatni, és nem a konstruktív ötleteket. Ez logikus egyébként, mert ha évente egy közgyűlés van csak, és addig mindenkiben gyűlik a feszültség, akkor gyakorlatilag az robbanásszerű végeredménnyel fog végződni.

 

De az egyesület szempontjából, amit itt elmondtál nekem, az az a megítélésem, hogy hogy az egész számvizsgálás kapcsán neked egy nagyon gyakorlatias hozzáállásod van. Ez mennyibe kerül majd átültetésre az egyesületre? Tehát hogy mennyire lesz vállalt szempont és szerep az, hogy kicsit megfogni azoknak az embereknek a kezét, akik egyedül érzik magukat egy harcban és és egy közösséget teremteni, Használni a digitális csatornákat, satöbbi. Tehát ez egy ilyen gyakorlatias egyesület lesz, vagy inkább ez a klasszikus keményvonalas érdekképviseleti vonal? 

 

Köszi a kérdést. Az én célom az, hogy ez egy nagyon újszerű, újító, gyakorlati, innovatív dolog legyen. Egyesületnek nevezzük törvényi okokból, de ezt nevezhetnénk klubnak vagy közösségnek. Nagyon jó fej alapító társaim vannak, akik jellemzően az én generációmból valók. Különböző területeken aktív és sikeres szakemberek. Én egy kicsit katalizátor meg reformer vagyok és igen, szeretnénk azt képviselni, hogy megfogjuk azoknak a kezüket, akik harcolnak. Egyedül. Mivel nekünk már elég sok tapasztalatunk van, ezért szerintem mi fogunk tudni segíteni és megoldási javaslatokat tenni, de hozzáteszem, nem mi fogjuk megoldani a problémákat. Mi csak eszközöket fogunk ahhoz adni, hogy megtámogatva érezzék magukat. Akár jogi tanácsadásban, akár gyakorlati problémánkkal kapcsolatban. Illetve én szeretném megmutatni azokat a modern eszközöket, amiket én bevezettem a mindennapi életemben. Azért, hogy hogy több időm legyen, hiszen ideje mindenkinek kevés van, és ezek az eszközök tényleg abban nagyon jók, hogy sokkal gyorsabban el tudom végezni ugyanazt a feladatot. Most például van egy új applikáció, amit elkezdtem használni: mérem, hogy mivel mennyi időt töltök és a társasházi könyvelés ellenőrzését pontosan havi 10 perc alatt csinálom meg.

 

Magyarországon ez mennyire egy jellemző dolog, hogy az emberek úgy várják a megoldást valahonnan, de nem feltétlenül tesznek a saját lakókörnyezetükért, és nem feltétlenül vállalnak felelősséget azért, ha mégis tesznek valamit?

 

-Hajlamosak az emberek arra, hogy azt várják, hogy vagy az önkormányzat, vagy az állam, vagy valaki oldja már meg. Néznek körbe, csak sokszor azt nem veszik észre, hogy még csak a tükörbe nem néztek bele. Pedig nekik is megvan minden képességük, lehetőségük, talán idejük is (bár ez nem biztos), hogy bizonyos dolgokat megoldjanak, de az biztos, hogy lépéseket tudnak tenni afelé. Az egyesület célja az, hogy aki ezt az első lépést megteszi, és megfogalmaz egy problémát, annak segítünk eligazodni akár a bürokrácia labirintusában, vagy a jogtárban, vagy összekötjük a megfelelő szakemberrel. Tehát nem mi fogjuk felújítani a házat, de biztos, hogy mindenre fogunk tudni megoldási javaslatot tenni, hogy mi mit és hogyan csinálnánk. Természetesen a ház ügyeibe közvetlenül beleavatkozni nem tudunk, mert ehhez nincs jogosultságunk. 

 

-Pénz van? Az elmúlt hetekben, akikkel itt a Podcastban beszélgettem, szakemberek, műszaki ellenőrök egyetértésben voltak, hogy egyrészt a hazai társasházak döntő többsége kritikus állapotban van hőszigetelés, vízszigetelés, mint minden szempontból. Illetve hát az is kijött a THT pár héttel ezelőtti felméréséből, hogy gyakorlatilag társasházi szinten pályázni az ország nagy részében nem lehetett az elmúlt években, bár volt pár üdítő kivétel. 

 

Adott egy társasházi infrastruktúra, ami tragikus állapotban van. Adott az, hogy állami támogatás nincs. Főleg családi házakra lehet energetikai pályázatokat találni. Mi erre akkor a megoldás? Én nagyon örültem volna például, hogyha egy olyan kérdést beletesznek a népszámlálási kérdőívbe, hogy “Ön Társasházban él?”. Mert ilyen adat jelenleg nincs. Én írtam levelet a KSH-nak, meg a Földhivatalnak is. Szerettem volna tudni, hogy Magyarországon hány társasház működik, de nincs adat róla. Nincs olyan kategória, hogy melyik ház működik jogilag társasházként, holott szerintem több százezer / millió ember él társasházban. De mivel nincs adat, a társasházban élők nem is tudnak célcsoport lenni, ezért nincs állami támogatás. Nagyon remélem, hogy a jövőben lesz majd valami felmérés, mert muszáj, hogy legyen. Szeretnénk, megértetni a jogalkotóval, hogy hogy erre muszáj lenne figyelmet fordítani, mert áldatlan állapotok uralkodnak, és hamarosan ez a ketyegő bomba robbanni fog. Pénz az nagyon nincs, most meg pláne, de szerintem lehetne, csak rosszul van elosztva. Nekem ötleteim vannak, de ehhez kell infrastruktúra és háttér csapat, aki engem segít ezen az úton. Ez lehet, hogy egy kicsit utópisztikus, de egyelőre dédelgetünk álmokat, de ha egy picit formálisabban kéne összefoglalom azt, hogy mit tud nyújtani a TSZOE a leendő tagoknak, akkor az a tervünk, hogy

 

  • 2023. Január 1-től lehet évi 10.000 Ft tagdíj ellenében az egyesület tagjává válni, amiért cserébe az alábbiakat nyújtjuk első körben: 
  • Partnerség: Közvetlen kommunikáció különböző szakterületeken lévő alapítókkal.
  • Új szemlélet: Ami eddig nem vált be, ahelyett más megoldást javaslunk
  • Kreatív Ötletek: ki mondta, hogy csak úgy lehet?
  • Ingyenes konzultáció: A tudatos, lakókörnyezetükre igényes tulajdonosok nem lesznek többé magányos harcosok
  • Probléma és megoldás térkép a pozitív jövőképért
  • Know-How: praktikus, kipróbált és hatékony módszerek, előre gyártott sablonok, minták, amik meggyorsítják, és megkönnyítik a munkát
  • Jogi tanácsadás
  • Közösség: hozzáférés TSZOE zárt Facebook csoporthoz, ahol számvizsgálók közvetlenül cserélhetnek tapasztalatot egymással
  • Hasznos tippek, oktatóvideók: pl. "társasházi hulladékkezeléssel / szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, mely által alacsonyabb lesz a közös költség és nagyobb a rend
  • Tudástár: könnyen kereshető hozzáférés címkézett esettanulmányokhoz
  • Évi 2 számvizsgálói fórum: oktatási jellegű találkozók, ahol a számvizsgálók díjmentesen tudnak velünk és egymás között is eszmét cserélni
  • Havi THT (Társasházi Háztartás) online magazin előfizetés rendszeres, új tartalommal számvizsgálók részére, ahol műszaki, jogi, számviteli és energetikai szakértők állnak rendelkezésre a szakmai kérdések megválaszolásában.
  • 1. db ingyenes példány a “Konstruktív Társasház Menedzsment Közös Képviselőknek és Számvizsgálóknak” c. könyvből
 
Ha érdekel, látogass el a TSZOE.hu oldalra!
© All rights reserved. Made with love and coffee by WEBOLUTION.